Nemrégiben kitettem egy "Emile Henry lett a legjobb barátom" posztot a FB oldalamra. Tudniillik teljesen rákaptam a terrinekészítésre, és lassan már Monsieur Henry, a csodás kis tűzpiros terrine-formám meg én többet lógtunk együtt, mint tettem azt bárki mással. Decemberben többízben malacfejet…
Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske...
Belefoghatnék a folklór gyerekdalok szövegének tematikai elemzésébe, és akkor ez rögtön átváltana egy 18+-os poszttá, ehelyett ezt hagyom egy másik alkalomra, és most inkább ünneplem, hogy az a…
A mindenevő
A leghálásabb közönségem és a legfogékonyabb teszterem a legkisebb gyermekem, aki novemberben tölti be a 3. életévét. Lassan tényleg nincs az az elvetemült ízkombináció, amit ő ne fogadna…
Bátraké a szerencse
Marhanyelv. Gyerekkorom egyik kedvenc eledele. Többen most megborzongtak, gondolom. Pedig egy eltalált füstöléssel, sózással készült hibátlan textúrájú nyelv a közepén akár krémes…
Újra tél
Vagy inkább végre tél? Az csak akkor igazi, ha zik-zik-zik. Ígérik a hozzáértők. Ha pedig tél, akkor továbbra is a szezon ízei és illatai, amit ilyenkor meghatároz a narancs, az édes fűszerek. Csinos kis első…
Ünnepi reggeli
A legboldogabb pillanatok egyike mindannyiunk számára, amikor ráérős reggelek vagy reggelsorozatok keretében, miután mindenki kikászálódott kedvére az ágyából, körbeüljük az asztalt, és…