A cím félrevezető: szarvasról itt most nincs szó. Viszont szó van egy áhított reggeliről, amit sikerült egy figyelmetlen mozdulattal odavágnom: klasszikusan a sóba nyúltam a nyírfacukor helyett, és erre már csak akkor jöttem rá, amikor kész volt az étel. Volt is csalódottság bőven. Tanulság számomra: ezt az ételt érdemes mézzel csinálni, mert a mézes üveget biztosan nem keverem össze a sótégellyel.
Bevallom, a kép még a sós kajáról készült, mert hát ugye a só a látványt nem befolyásolja - nyírfacukorral sem nézett volna ki másképp. De megnyugtatásul: nem toltam le senki torkán, megcsináltam második nekifutásra a frankót.
MÉZES-SÁRGABARACKOS TEJBEGRÍZPUDING KÓKUSZTEJBŐL, BARACKMAGGAL SZÓRVA
hozzávalók
3dl kókusztej
1/2 bögre teljeskiőrlésű gríz
4 jó érett sárgabarack
3ek méz
tálaláshoz barackmag, juharszirup
A kókusztejet felforralom, beleszórom a grízt és jó sűrűre főzöm, hogy a barack és a méz hígításával majd pont jó állagot nyerjek a végére. Közben megmosom és hájastól feldarabolom a barackot. Amikor a gríz már szinte csiríz állagú, elzárom alatta a gázt, és hagyom kicsit hűlni. Egy következő lépésben hozzáadom a barackot, megédesítem, és addig kevergetem, míg szinte teljesen homogénné válik. Tálakba szedem, kihűtöm, és akár így, akár tányérra kifordítva (úgy szebb volt, de a fotót még ebben a fázisban készítettem), juharsziruppal és durvára vágott barackamaggal díszítve kínálom. A bátrabbja ne hagyja ki belőle az őrölt kardamomot - istenien fog hozzá menni, és így desszertnek sem lesz utolsó. A tálalás kapcsán pedig - már ha desszertnek szánjuk a fogást - lehet mindenféle formával variálni a hűtéshez, majd ilyen-olyan mártásokkal, díszekkel a dekoráláshoz.
Éva
