A vágyott nyári zsongás jegyében lent egy üdítő és meglehetősen aromás levesrecept egyenesen Debrah Mayhew Levesek nagykönyve című remekművéből (pici változtatással), ami angolul nemes egyszerűséggel "Soups" névre hallgat. Ezt a könyvet minden kezdő és gyakorló háziasszonynak meleg szívvel ajánlom, mert a legegyszerűbbtől a legbonyolultabbig, a melegtől a hidegen át, az egytálétel leveseken keresztül hatalmas repertoárral szolgál a mindennapokra és a különleges alkalmakra egyránt. Nekem kezdő anyukaként a kislányom hozzátáplálása idején is rengeteg ötletet adott a zöldség-zöldség, zöldség-gyümölcs, zöldség-fűszer párosításokra vonatkozóan. (Egyébként pedig ez a másik könyvem, amit évekkel ezelőtt diadalittasan hoztam haza New Yorkból, mondván, hogy micsoda egyedi darab birtokosa leszek itthon, majd két évvel később megjelent magyarul - Mindannyiótok szerencséjére.)

A lenti recept kapcsán még annyi kulisszatitkot elárulok, hogy a tavalyi év januárjában, azon a bizonyos legelső kupaktanács-ülésen, ahol eldöntöttük hárman, hogy belevágunk a közös blog írásába Magyarországon elsőként csapatban, ezzel a levessel - és még néhány más finomsággal - vártam Dorcit és Ádit nálam. Dorci egy vekni gőzölgő ír szódakenyérrel állított be, amit be is faltunk egy ültő helyünkben a leves és a kencék, saláták mellé. Dícsérték a levest a srácok nagyon, de tény, hogy az akkori import paradicsomnak nem volt olyan magasztos íze, mint a mostani nyárinak (t.i. konzervből nem lehet megcsinálni ezt a receptet, ezért kicsit macerásabb is, de az ízéért minden perc munkát megér), úgyhogy ha valamikor, hát ennek a levesnek igazán most van a szezonja. 

SÜLTPARADICSOMLEVES KÉKSAJTTAL

Hozzávalók

2ek olívaolaj

1 répa

1 póréhagyma

1.5kg kemény érett, kemény paradicsom

4 gerezd fokhagyma

só, frissen őrölt bors

1.2l csirkealaplé (bio leveskockából)

5-6 levél friss bazsalikom

15dkg kéksajt

1/2dl joghurt

paradicsomkockák, teljeskiőrlésű grissini és olívaolaj a tálaláshoz

A recept maga nem bonyolult, csak az előkészítés miatt picit időigényes, hiszen a paradicsomokat meg kell hámozni, és ki kell magozni. Ehhez egy nagy edényben felteszek 2l vizet forrni. Amíg felforr, a fokhagymákat megpucolom, és apróra felkockázom, félreteszem. A sütőt 190 fokra begyújtom. A megmosott paradicsomokat a bugyogó vízbe beledobom 1-2 percre blansírozni. Ha a paradicsomhéjak megrepedtek, kiemelem őket, majd meghámozom, felnégyelem, és kimagozom mindegyiket (a hihetetlen finom, kb. 3dl magos lé felhasználására a napokban felteszek egy húsmentes mussaka receptet), majd egy hőálló tál aljában a paradicsomhúst elrendezem, meglocsolom olívaolajjal, megsózom, borsot őrlök rá gazdagon, és meghintem a felaprított fokhagymával. Mehet 35 percre a sütőbe. A visszamaradt párolóvízből (amibe a paradicsom aromája lehelletnyire átörökítődött) 1.2 liternyit elkülönítek, amiből 2.5 leveskocka felhasználásával elkészítem az alaplevet.

Amíg a paradicsomok sülnek, a répát és a póréhagymát felkockázom, egy edényben olívaolajat melegítek, és megdinsztelem rajta a zöldségeket. A megsült, illatos paradicsomokat az alaplével együtt hozzáadom, felforralom a levest, majd visszaveszem a lángot és 20 percig fedő alatt hagyom összeérni az ízeket, megpuhulni a répát. 20 perc elteltével leveszem az edényt a tűzről, beletördelem a levesbe a kéksajtot, hozzáadom a bazsalikomleveleket és a joghurtot, végül botmixerrel az egészet krémesre összepürésítem, ízlés szerint sózom, borsozom. A tűzre melegedni még vissza lehet tenni, de forralni már nem szabad.

Én többnyire ezt a fogást bögrben szoktam tálalni egy-két paradicsomkockával, pár csepp olívaolajjal és kevés frissen őrölt borssal díszítve, két szál grissini kíséretében.

Jöhet a hatás!

Éva