Sokaknak gondot okoz reggelente, hogy a kenyér-sajt-felvágott/májkrém illetve esetenként hagymás-szalonnás, kolbászos vagy gombás rántottán, bundáskenyéren, ne adj isten virslin túl mit lehet még a reggeliző asztalra tenni. Ez a fajta tanácstalanság a közétkeztetésben is komolyan megmutatkozik, ahol a tojásételeket a szalmonellaveszély miatt ki is hagyják, helyette viszont beiktatják a cukros-tejes-fehérgabonás, végtelenül egészségtelen, kalóriabomba reggeliket tejbegríz, tejberizs, kakaó+kalács, színezett-cukrozott-aromásított gyümölcsjoghurt+keksz, stb. formájában. Ettől persze a gyerekek el vannak ájulva, miközben a fogaik, emésztésük, testsúlyuk és ízlésük látja kárát hosszú távon, arról nem is beszélve, hogy hiperaktívvá válnak a sok finomított, rossz minőségű szénhidráttól, az ellenállóképességük pedig romlik a rengeteg adalékanyagtól - erre a legjobb példa a húsipar szennye, a felvágott - és a kellő mennyiségű friss zöldség és gyümölcs hiányától.

Mi itthon reggelről reggelre igyekszünk a változatosság és finom ízek jegyében tápláló (nem feltétlen laktató!) falatokat varázsolni az asztalra. Bár többnyire gyümölcsöt vagy gyümölcsös müzlit/shake-et reggelizünk frissen préselt levekkel vagy gyümölcsteával, nálunk sem hiányzik a tejbegríz/-rizs - amit én teljeskiőrlésű biogrízből/rizsdarából és kókusztejből vagy zabtejből készítek mézzel, fahéjjal és frissen reszelt almával/körtével, esetenként egyéb friss vagy épp aszalt gyümölccsel (erről is lesz poszt hamarosan) -, gyakran fogyasztunk tojásételeket, ezerféle ízben tojásfelfújtat, édes és sós muffint, rántottát (kedvencem a spenótos-fetás és a szárított paradicsomos-kecskesajtos), mindenféle feltéttel megpakolt lágytojást, de jelen vannak a kenyéralapú reggeli ételek is - alkalomadtán a croissant -, amire pusztán sóban pácolt érlelt sonkát és/vagy jó minőségű sajtokat, minden szökőévben házi májpástétomot, házi kolbászt, házi szilvalekvárt (fokhagymával, borssal), de leggyakrabban s.k. készített kencéket teszek: hol sósat, hol édeset. A sósakra példa a baráti körben is óriási sikert aratott, Heni barántőmtől tanult tonhalkrém, a friss tavaszi zöldséges sajtkrém, a zöldfűszeres túrókrém, a hummus, az avokádókrém, a körözött, a szárított paradicsomos-újhagymás sajtkrém, stb. Az egyikhez ténylegesen sajtkrémet, a másikhoz túrót, a harmadikoz joghurtot, a negyedikhez kefírt használok "vivőanyagnak". Ezekbe a tejtermékekbe juharszirupos vagy mézes ésedítés mellett bármilyen friss szezonális, vagy fagyasztott esetleg aszalt gyümölcsöt, sőt akár magvakat is belekeverhetek. Az így kapott gyümölcsjoghurtot/-kefírt megihatom shake-ként, lefagyaszthatom és elfogyaszthatom fagyiként, belapátolhatom kevés mandula és gabonapehyely kíséretében müzliként, de a szintén friss/fagyasztott vagy aszalt gyümölccsel percek alatt elkészíthető túró- vagy sajtkrémet pirítósra is kenhetem. Bármelyiket csinálom, a sósakat, az édeseket, az ihatót, az ehetőt, a gyerekem egyszerűen rajong értük. Élmény nézni, ahogy tömi magába reggelről reggelre a finom és vitamindús fogásokat. (Megjegyzem, másfél éve nem volt beteg.) Az utóbb említett aszalt gyümölcs-túró házasításából született egyik változat került a ma reggeli tányérjainkra frissen préselt almalé kíséretében. Vigyázat, a variációk végtelenek, csak a fantáziánk szab határt etéren is a változatosságnak!

ASZALT SÁRGABARACKOS-MAZSOLÁS-MANDULÁS SAJTKRÉM PIRÍTOTT DIÓS CIABATTÁN

Egy kis műhelytitok, hogy honnan jött az ötlet: bármily meglepő, az iskolai menzámról. Annak idején, az én beiskolázásom évében, 1981-ben nyílt az egykori imádott általános iskolám, a békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskola - szó szerint a házunk végében -, ami idén ünnepeli fennállásának 30. évfordulóját. Isten éltesse sokáig! Amellett, hogy az ország akkor egyik legmodernebb iskolája volt angol és német nyelvoktatással 1. osztálytól kezdődően, feszített víztükrű tanmedencével, korszerű fizika-, kémia- és nyelvi laborokkal felszerelve, hatalmas 2 hektáros, kézilabdapályával, atlétikai létesítményekkel, tágas udvarral, iskolákra akkor és most sem jellemző módon, pláne a kor szelleméhez képest hihetetlenül változatos, relatíve egészséges, de mindenekfelett rendkívül finom ízekkel operáló konyhát üzemeltetett. A friss szezonális gyümölcsökkel készült túrókrémfeltétes kenyér/kalács szeretete a mai napig ebből a 30 évre visszanyúló élményből táplálkozik, én pedig az egészséges étkezésre vonatkozó aktuális irányelvek alapján kicsit variáltam, korszerűsítettem rajta, egyúttal tágítottam az ízspektrumon. Csak tudnám, hogy ezt a rém gyors és egyszerű, nem is feltétlen költséges megoldást legalább a magánóvodák/iskolák miért nem használják ma, ahol a 100-200ezres büdzsé bőven elbírná? (Kiszámoltam: a lenti teljesen bio alapanyagokból kb. 250Ft-ra jö ki egy szelet gazdagon megkent kenyér.)

hozzávalók

1 marék aszalt sárgabarack (én ebből szigorúan kéd-dioxid- és tartósítószermentes bioterméket használok - a DM-ben kapható)

1 marék mazsola (Spar Naturpur biocucc)

1 marék hántolatlan mandula (az utnozhatatlanul édes "Régimódi mandula" a biopiacról, a kedvenc magárusomtól)

1 doboz natúr sajt-/túrókrém (előbbiből én a Nádudvarit használom, mert nincs benne semmilyen adalékanyag, utóbbiból a Spar Naturpur bio krémtúróját)

1-2ek juharszirup/méz ízlés szerint (én most juharszirupot használtam, mert remekül kiegészíti az aszalt sárgabarack diós ízét - DM biopolcairól beszerezhető)

1ek vanília-esszencia (nem aroma! - én ebből a féldecis biováltozatot veszem a Culinarisban, vagy fél évig elég)

néhány szelet diós cibatta vagy más kenyér (ez most a Culinarisból jött, de számos helyen lehet diós kenyeret kapni)

A sajt-/túrókrémet a juharsziruppal/mézzel valamint a vaníliaesszenciával alaposan elkeverem. Az aszalt gyümölcsöket a mandulával egy aprítóképben durvára darálom, és beleforgatom a krémbe. Kész.

Ha nem azonnal használom fel, lezárva hűtőbe teszem - 2-3 napig eláll -, egyébként bepattintom a pirítóba a vékony ciabatta-szeleteket, és a mikor kész, megkenem a krémmel. Egyszerűen mennyei... rendkívüli magas tápanyag- valamint vitamintartalma miatt pedig nagyon egészséges.

Attól pedig nem kell tartani, hogy a gyerekek a fent felsorolt sós vagy édes ízeket nem fogják kedvelni - tegyétek csak próbára őket, és számoljatok be nekünk az eredményekről.

Éva