...azaz net nélkül nehéz.

Az elmúlt 10 napban, bár a MacBookom velem volt, csak annyira érintkeztem vele, hogy minden nap egyszer, mikor elmentem mellette, símogattam a zöld tokján egyet, amiben benne pihent minden ide szánt gondolatommal és fotómmal együtt. Tudniillik olyan szálláson voltunk, ahol és aminek a környékén egy árva WiFi nem sok, annyi nem akadt... meg hát egy-két kósza kivétellel főzni sem főztem. Így a receptígéreteim ellenére ebben az időszakban, teljesen lefejtve a hálóról, a mátrixtól távol voltam "kénytelen" élvezni a napsütést, a természetet, a család közelségét, a barátok társaságát és a közös programokat. Hogy hiányzott-e? A blog egy picit. A városi lét és az itteni rohanás természetes velejárója, hogy mindent a monitor mögül bonyolítunk hol kényelemből, hol szükségből: az információszerzésen túl a vásárlásainkat, egyéb ügyes-bajos dolgainkat, de sajnos sokszor a barátságainkat is. Ebben a 10 napban minden hús-vér volt a virtuális világ hívogató jelenléte nélkül, és nagyon élveztem. 

Most újra itt, és velem együtt egy újabb párperces, amit másfél hete szintén a Bombrera-vacsira csináltunk, és ami megosztására tett ígéretem azóta lóg a levegőben. Ezennel beváltom.

FÜSTÖLT LAZACOS RÁKPASZTAKANAPÉ

Hozzávalók

1 kocka (125g) vaj

20dkg féligfőtt (rózsaszín), fagyasztott, tisztított királyrákfarok

20dkg görögjoghurt

1/4 szerecsendió

1tk só

egy csipet őrölt chilipaprika

20dkg nyers füstölt lazac

2ek zöldbors (üveges, nem szárított)

1 csomag friss kapor

lime-gerezdek és friss kenyér

Az elkészítés maga tényleg pár mozdulat két percbe sűrítve, de szerencsés, ha rákészülök, és fél nappal korábban kiteszem olvadni a rákot. Ha erre nincs érkezésem, mert spontán kívánom meg vagy én vagy a váratlanul beeső vendég hozta szükség, hogy feltálaljam, akkor sem ijedek meg: egy szűrőben forró víz alá tartom a srácokat egy percre, és már dolgozhatok is velük.

A vajat mikróban fél perc alatt megolvasztom. Egy aprítógépbe beleöntöm, hozzáadom a rákot, a görögjoghurtot, a sót és a paprikát, a szerecsendiót belereszelem. Az egészet összepürésítem. A lazacszeleteket félcentis csíkokra vágom, és 2 evőkanálnyi kivételével a rákkrémhez keverem. A krémet ráhalmozhatom kenyerekre rögtön, vagy kínálhatom egy tálban. Mindkét esetben a maradék lazaccsíkkal megkoronázom, végül az egy deszkán együtt durvára felaprított zöldbors és kapor keverékével megszórom. (Ezt a receptet is Josceline Dimblebynek köszönöm.)

Csodás látvány, csodás ízélmény, és tényleg két perc az egész. Igény szerint kevés lime-lével még fokozhatunk a hatáson.

Éva

Ui.: Gyerekeknek 2 éves kor alatt nem ajánlott a nyers összetevők miatt!