Rég jártam erre - önmagamhoz képest. Nagyon rohanósak a napjaim. Keresztbe-kasul szelem az országot hol a hétévégi Balatoni programot abszolváljuk, vendéget látunk, jövünk, megyünk, hol a szülőkhöz letéteményezem a Manót, aztán állásinterjú, vállalkozástervező egyeztetés, szívszaggató reptéri barátbúcsúztatás, majd vendégség, itt, találkozó ott... Emiatt, és hogy most a családban is hárman háromfelé vagyunk, nem igazán állok a tűzhely mellett. 

Ezzel a salátával is sikerült elkerülnöm a platnit, csak pár hozzávaló, a két kezem, egy nagy tál és egy könnyű fogásra vágyó éhes gyomor kellett hozzá. Tél volt, mikor kiötlöttem ezt a kombót, de hál' Istennek a hozzávalói minden évszakban hozzáférhetők - még ha a rukola import is -, úgyhogy sosem kell lemondanom róla. Tuuuudom, tudom, őszi színek, őszi hozzávalók, őszi ízek, és ezzel együtt őszi hangulatok ebben a szép időben, de ha egyszer olyan finom!

KÖRTÉS-DIÓS RUKOLASALÁTA KECSKESAJTOS PIRÍTÓSSAL

Hozzávalók

1 nagy csokor (télen doboz) rukola

1db félkemény, édes, leves körte (a recept sikerének a titka a jó körteválasztás!!!)

1 nagy marék dió

3ek olívaolaj

paleósoknak itt a recept vége...

1 rúd/doboz kenhető kecskesajt

néhány szelet teljeskiőrlésű magos kenyér (természetesen lehet kár fehér bagettel is, csak jó minőségű legyen)

frissen őrölt bors

Ennél a salátánál nagyon fontos tudni, hogy csak közvetlen a fogyasztás előtt szabad összeállítani, mert a rukola pillanatok alatt megszívja magát az olívaolajjal, és összeesik, de a mosás sem teszi túl időtállóvá, már ami a levelek ropogósságát illeti.

A kenyereket beteszem a pirítóba (ha nagyobb társaságnk készítem, akkor értelemszerűen a szeleteket sütőben pirítom meg, hogy egyszerre legyenek kész). A salátát megmosom, megszárítom, egy nagy tálba teszem. A körtét félbe vágom, kiszedem a magházát, és vékonyan fölszeletelem, a diót pedig késsel durvára darabolom. 

Ha tálalásra/fogyasztásra minden és mindenki előállt, a részekből összerakom az egészet. A pirítósokat átlósan kettévágom, hogy háromszögeket kapjak, majd megkenem őket a sajttal, és frissen borsot őrölök rá. A salátát meglocsolom az olívaolajjal, összeforgatom a körtével és a dióval. Nem túl sokáig abajgatom, de egy picit muszáj összedolgozni, hogy a körte ki tuda engedni az levét, és az olajjal el tudjon vegyülni, hogy ez a lehelletfinom édes íz majd mindenütt bevonja a rukolaleveleket.

Tálaláskor a salátahalmokat négy-négy pirítóssal körítem.

Előételnek, vagy egy könnyű ebédnek/vacsorának tökéletes.

Éva