A "recycling" azaz az újrahasznosítás ma egy nagyon felkapott téma, amit a divat, a tárgykultúra és az építészet egyaránt előszeretettel vesz elő. Ha az életmód iparágának szinte minden területére bekúszott, a gasztronómia, mint az életmód szegmens egyik legmeghatározóbb ága, ebből a körből miért maradna ki? A kis mikrokozmoszomban szeretek én is dolgokat alkotni, újraalkotni. Miért tálaljunk "maradékot", mikor a változatosság eleganciáját is belecsempészhetjük a másnapba egy kis leleményességgel? Ez a dupla recept is a fent említett alkotási vágynak az eredménye. Kezdem az elején.
Első menet - előző napi ebéd: FOKHAGYMA-CHILI-LIME OLAJBAN SÜLT KIRÁLYRÁK
Hozzávalók
1dl olívaolaj
1 fej (=sok gerezd) fokhagyma
2 friss piros chilipaprika
1kg királyrákfarok
1 csokor friss petrezselyem
só, frissen őrölt bors
1 lime leve
1 másik lime gerezdekre vágva és igény szerint néhány szelet friss kenyér a tálaláshoz (Ld. pl. Pane rustico)
Az olajat egy öblös vasserpenyőben vagy wokban felforrósítom. Amíg hevül, a chilipaprikákat kimagozom, és apróra felkockázom, a fokhagymát gerezdjeire szedem, megpucolom, és vékony szeletekre vágom, majd mindkét hozzávalót a forró olajba söpröm. Sűrű keverés mellett hagyom, hogy az olaj átvegye a chili és a fokhagyma ízét, közben vigyázok, nehogy a fokhagyma megbarnuljon (keserű lesz tőle az étel). Következő lépésben a megtisztított, megmosott rákfarkakat (nekem mindig van a mélyhűtőmben konyhakész félig főtt, fagyasztott, amit a művelet napján kiolvasztok, de frissből még jobb, és csak egy-két perccel tart tovább elkészíteni) beleforgatom a forró olajba. A rákot sajnos könnyű túlfőzni, úgyhogy bele kell húzni a végén: gyors petrezselyemaprítás, ami megy is rögtön a rákra, majd egy lime összes leve, végül só és frissen őrölt bors, gyakorlatilag ebben a tempóban. Kész vagyunk. Friss kenyérrel kevésbé kímélő, de azt a szaftot nehéz otthagyni.
...30 órával később...
Második menet - másnapi vacsora: RÁKOS RIZOTTÓ
Hozzávalók (a minden rizottó bázisát képező alaprecepthez)
2dkg vaj
1 szárzeller
1 fej vöröshagyma
20dkg kerekszemű rizs (pl. arborio)
2dl száraz fehérbor
1l csirkealaplé (bio leveskockából - ha csak zöldséges rizottót csinálok, akkor zöldségalaplé)
3 gerezd fokhagyma
10dkg parmezán sajt
1-2 dkg vaj pluszban
1/2 citrom leve
só, frissen őrölt bors
A mostani rákos rizottóhoz:
az előző napról megmaradt kb. 30dkg rák a szósszal együtt
6-8 mentalevél
parmezán a tálaláshoz
A mindenkori rizottó alapreceptje nálam a következő:
A vajat egy lábasban megolvasztom, az alaplének felteszek 1l vizet forrni. Közben a zellerszárat és a hagymát apró kockákra vágom, és hozzáadom az olvadt vajhoz. 2 percig közepes lángon puhára párolom őket, majd hozzákeverem a rizst, és fehéredésig pirítom állandó kevergetés mellett, végül fellöttyintem a borral. Azért most, hogy legyen ideje az alkoholnak kifőni belőle, és csak az ízét adja a rizottónak. Amíg az első adag folyadékot a rizs teljesen magába szívja, elkészítem az alaplevet (én általában nem érek rá külön zöldség- és csirekalapleveket főzögetni, úgyhogy a jól bevált bio leveskockákkal variálok). Innentől annyi a dolgom a következő 15-20 percben, hogy merőkanalanként adagolva főzzem el a folyadékot gyakori kevergetés mellett, mindig akkor adva rizshez a következő dózist, ha az előzőt már teljesen felvette. Amikor a rizs már puha, belereszelem a 3 gerezd fokhagymát (jelen esetben aggodalomnak nincs helye a készenléti rákban megbúvó kb. 3-4 további gerezd, már megfőtt, erejét vesztett fokhagyma miatt - remekül megférnek majd egymás mellett), a 10dkg parmezán sajtot, és elkeverem az újabb 1-2dkg vajjal együtt a rizsben. Mostanra egy zamatos, krémes rizottó állagot kellett, hogy elérjek.
Most jöhet a déli maradék: összedolgozom a rizottóalappal, és csak annyi ideig hagyom a láng fölött, amíg a rák átmelegszik - főzni már nem szabad. Ez idő alatt a mentát felaprítom, és beleforgatom a kész rizottóba.
Tálalásra kész. T.K.O. Ha nem az első, hát a második menetben biztos!
Éva
