Milyen jól hangzik ez angolul: rövid, tömör és ráadásnak alliterál!

Imádom a céklát. A kedvenc alapanyagom, mert amellett, hogy páratlanul sokoldalú, édesen és sósan egyaránt fogyasztható, rengeteg fűszerfélét és alapanyagtársítást elbír, a legkülönbözőbb textúrákat lehet belőle kihozni, színezéknek sem utolsó, már ha nem a fehércsokis brownie-t akarom vele rózsaszínné varázsolni, mert a tapasztalat az, hogy bármilyen szép ciklámen lesz a nyers tészta, a sülés során elillan a szín. (Lehet alább kommentekben értekezni ennek az okairól...) Készítem sokszor sokféleképpen: salátának birsalmával, kecskesajttal, vagy keleti fűszerekkel és aszaltgyümölccsel levesként, tortának, lepénynek, tányérdesszertnek, chipsnek, rizottó formájában, kecskesajtos mousse-nak, iszom nyersen, eszem sülve-főve.

A nagylányomnál ezzel szemben becsípődött a céklautálat. Mikor bedobtam neki, hogy csinálok brownie-t csatakiáltásokkal üdvözölte, azonban abban a pillanatban, hogy elővettem a gyümölcscentrifugát és a céklát, sírásra görbült a szája: "Megint céklaaaa?! Mindenbe teszel céklát!" Megálltam... nekem is majdnem sírásra görbült a szám, hogy már megint nem tetszik neki valami. Nem tudom. Ez valami korsajátosság? A semmi nem jó úgy, ahogy van viselkedés? Elmagyaráztam neki, hogy nem fogja kiérezni az ízét, és különben is: tök jólesne, ha ennyi év után elkezdene megbízni bennem, hogy szart nem teszek le elé. Abbamaradt a cirkusz, és nekiállhattam végre a desszertnek, aminek az elkészítésébe aztán végül ő is belefolyt... a fogyasztás részéről nem is beszélve.

CÉKLABROWNIE

hozzávalók

150g étcsoki (minimum 65% kakaótartalmú)

150g vaj/kókuszzsír

4 tojás 

csipet só

150g kókuszvirágcukor

10dkg mandulaliszt

1ek vaníliaesszencia

1 öklömnyi cékla

1kk sütőpor

A céklát gyümölcscentrifugán átküldöm, a rostokat és a céklalevet külön félreteszem.

A sütőt 160 fokra állítom.

Egy edényben vizet teszek melegedni, ami fölé egy fémtálban felteszem a feldarabolt csokit és a vajat/kókuszzsírt vigyázva, hogy az edény ne érjen a vízbe, és folyamatos kevergetés mellett összeolvasztom.

A tojásokat kettéválasztom. A sárgáját fehéredésig verem a kókuszcukorral, majd apránként adagolva hozzádolgozom az olvasztott csokit. A masszába belekeverem a cékla rostját, a vaníliát, és felöntöm 1dl céklalével. (Kevés narancslé, narancshéj és kardamom is jól áll neki.)

úűűA mandulalisztben elkeverem a sütőport, majd az egészet beleszitálom a csokis alapba, és alaposan elkeverem.

A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem, és három részletben óvatosan beledolgozom a tésztaalapba, majd az egészet egy sütőpapírral bélelt kisebb tepsibe öntöm, egy spatulával szépen eligazgatom, és 40-50 percre, de legalábbis tűpróbáig sütöm.

Forrón is, hidegen is tálalhatom, akár aszalt gyümölcsös, fahéjas céklafagyival.

Éva