SPOOON 1-2-3

Januári karácsony, glutén- és cukormentesen

2014. január 22. - Bezzegh Éva

Hosszú turnén vagyok túl, két hónapig játszottam A Szépség és a Szörnyeteget Zürichben, Essenben és Brémában. A mérleg: 40 előadás, 60.000 néző, Achillesz-ín gyulladás.

Bár Szentestére hazarepültem, a teljes adventi időszakot egy szállodai szobában töltöttem. A zürichi külváros gyógyszergyárral, szomszédos repülőtérrel, irodákkal, vasúti sínekkel tarkított környéke nem árasztott ünnepi hangulatot, ezért izzadva igyekeztem azt megteremteni magamnak; az iPodomon csak Diana Krall, Bublé, Putumayo karácsonyi lemezek pörögtek. A süteményeket viszont sehogy sem tudtam a mindennapjaimba csempészni. Ha igaz, az ízek és illatok idézik fel legerősebben a régi emlékeket - Proust egész regényfolyamot indít el egy falat madeleine-nel. Nekem a vaníliás kifli ilyen, instant karácsony.

Ez az osztrák, eredetileg bajor süteményt valószínűleg évszázadok óta sütik. Már akkor is az asztalra kerülhetett, mikor az általunk ismert fenyőfás, gyertyagyújtós, ajándékozós karácsonyozás szokása Bajorországból útjára indult. A különlegességét az adja, hogy elképesztően omlós, darabokra esik a nyelven, a vanília és mandula/dió ízei pedig robbanak a szájban. Óvatosan kell vele bánni, mert nagyon törékeny, porcukorba forgatni csak finom mozdulatokkal érdemes. Kezdők készíthetik tojássárgájával kiegészítve, könnyebb vele dolgozni, de kemény lesz a sütemény.

Most január végén pótoljuk be az adventi időszakot. A vanillekipferl-t is megsütöttem, ezúttal glutén- és cukormentes változatban. Zab és vaj van benne, ezekkel szemben a paleo diéta is megengedő.

VANÍLIÁS KIFLI ZABLISZTBŐL

kell hozzá (30 darabhoz)

a tésztához

28 dkg teljes kiőrlésű zabliszt

20 dkg nagyon hideg vaj vagy ghí (kókuszzsír is működhet, nem próbáltam)

10 dkg darált mandula vagy dió

5 dkg nyírfacukor

fél rúd vanília kikapart magjai

csipet

a porcukorhoz

néhány evőkanál nyírfa-porcukor

fél rúd vanília kikapart magjai

esetleg: csipet őrölt kardamom/fahéj/szerecsendió/szegfűszeg

Melegítsd elő a sütőt 170 °C-ra, ne használj légkeverést. Mivel omlóstésztáról van szó, a legfontosabb, hogy a tészta a formázás során végig hideg maradjon. A klasszikus, morzsolós módszerben nem hiszek, a legegyszerűbb a robotgép aprítókéseire bízni az egészet: fél perc alatt gyúrható tésztát kapunk, anélkül, hogy a vaj megolvadna.

Gyors mozdulatokkal formázd meg a kifliket sütőpapírral bélelt tepsire. Én rudakat szoktam sodorni, majd azokat szeletelem és hajlítom meg, így adja át a legkevesebb meleget a kezem. Érdemes a tepsit a kiflikkel együtt hűtőbe tenni, a vajat visszafagyasztani: a sütőben a vaj így nem kifolyik, hanem gőzt képez, mely felfújja a tésztát, így lesz az igazán omlós.

Süsd addig, míg a kiflik felülete száraznak látszik ("fehéredéseig") és éppen elkezdenek egy kis színt kapni. Óvatosan vedd ki a tepsit, ilyenkor hozzá sem szabad érni a kiflikhez, mert azonnal morzsára esnek szét. Hagyd kihűlni, majd nagyon finom mozdulatokkal forgasd bele a vaníliás porcukorba. Dobozban hetekig, hónapokig eláll. De úgyis elfogy pár nap alatt.

Ádám

A bejegyzés trackback címe:

https://spooon123.blog.hu/api/trackback/id/tr118090304

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása