A Mester azt mondta, a legjobb karaj, amit valaha evett. Ennek okán a csontos-bőrős kétkilós egyben állat jelentős részét (amit én balga elfelejtettem még egész állapotában lefotózni) egymaga szép lassan be is termelte. Előtte azért lenyesegettem, beleforgattam a sörös, kisült húslébe, amit ki tudtam menteni, és megtömtem vele az előző nap megsütött tortillákat néhány szelet avokádó, kevés lime és korianderzöld kíséretében.
FAJITAS EGYBEN SÜLT CSONTOS KARAJBÓL AVOKÁDÓVAL, LIME-MAL, KORIANDERREL HÁZI TORTILLÁBAN
hozzávalók
2kg csontos bőrős karaj egyben
2 fej fokhagyma
1 zacskó fajitas fűszerkeverék
1 üveg mexikói kukoricasör
tortilla (vásárolható készen, de én Ádám búzatortilláját sütöttem meg erre az alkalomra - link alább)
2 avokádó
2 lime
1 csokor korianderzöld
2 nagy chili
A húst napokkal előre előkészítem: megmosom, a bőrét rácsosan bevagdosom, a rostok közé dugdosom a fokhagymát (késsel vagy spékelőtűvel csinálok neki utat), majd mindenütt alaposan bedörzsölöm a fűszerkeverékkel. (Sózni külön nem kell, mert a fűszerkeverék elég sós.) Én négy napig hagytam állni, de elvileg egy-két nap után már sütésre kész.
A tortillákat is előre el tudom készíteni (hacsak nem készen veszem, de mivel nem kapható forgalomban adalékmentes, a készítése meg nem telik több időbe, mint 15-20 perc, én mindig magam sütöm) akár búza-, akár kukorcalisztből - utóbbi zamatosabb lesz, előbbi könnyebben kezelhető. Ádám búzalisztes pikk-pakk receptje itt, az én kukoricalisztes, két lépéssel többe kerülő receptem itt.
A sütés napján a húst 220 fokos sütőbe teszem első körben 20 percre. A 20 perc elteltével visszaveszem a hőt 160 fokra, és így sütöm az állatot toávbbi 2 órán át félóránként meglocsolva közel 1dl sörrel. A sütés végén a húst kiveszem, és fólia alatt letakarva pihentetem 10-15 percig.
A forró sütőt még nem kapcsolom ki: a tortillákat frissítem fel bennük úgy, hogy megnedvesítem az egyik oldalukat, és a sütőrácson szétterítve felmelegítem.
Amíg a tortillák melegednek, az avokádókat meghámozom, kimagozom, vékony cikkekre vágom, és egy tálba teszem. Meglocsolom egy fél lime levével (a másik felet félreteszem), és összeforgatom, hogy meg ne barnuljanak. További két lime-ot is gerezdekre vágom, a chilit aprítom, a korianderzöldet összetépkedem.
A karajról a megpirult (effektív a fűszerekkel összegégett) bőrt és hájat eltávolítom, és nekiesem a húsnak, mint Tóth az anyjának, hogy vékonyan, de szabálytalanul lenyesegessem a csontról, amit aztán a kisült sörös húslébe forgatok. A félretett fél lime-ot is ráfacsarom.
A forró tortillákat tálon kínálom, mellette tepsiben a húst, tálakban/deszkákon pedig az avokádót, lime-ot, chilit és koriandert. Így igazán rusztikus. A gyerkőcöknek persze összeállítottam a maguk fajitasát, félbevágva tálaltam.
Kicsiben előételnek vagy fingerfoodnak is kiváló, de főételnek Szilveszterre sem rossz ajánlat.
Éva
