A tonhalat szeretjük minden formában - nyersen, sütve, konzerv képében, stb. Amikor leveszek egy egyébként olcsónak nem mondható csomag tonhalkonzervet egy gondoláról, mégis nagyon nehéz nem felidézni azt a sok szörnyűséget, ami a tonhalak tenyésztése témájában keringett az interneten. Jó volna tudni, hogy az állat darabjai, amik a dobozban végzik, nem valami agyontenyésztett, szenyezett vízből való hormonkezelt, gyógyszerezett, egykori boldogtalan életű tetemé. Nem tudom ellenőrizni. Ezért hát szófogadó vásárló módjára igyekszem megbízni a gyártóban, aki azt mondja, hogy válogtott alapanyagot dolgoz fel. (Hiba volna? Nem sok választásom van.)
A tonhalból szoktam salátát csinálni, amit magában fogyasztunk, vagy pitába töltök, készítek belőle tésztát, kencét kenyérre, néha tatárt... ezúttal omlettbe komponáltam bele, ami annyira jól sikerült, hogy azóta nem tudok lekattanni róla. Az élvezeteket fokozta, hogy a minap házi tortillát sütöttünk a nagylánnyal (meglepőnek hathat tőlem, de az ünnepek alatt leapadt raktárkészleteink láttan kukorica-, zab-, sőt teljeskiőrlésű liszt hiányában az egyetlen zacskó finomlisztből, amit itthon találtam), így abba tekertem bele. Bűnözésnek első osztályú... (Egy zöldséges megoldással Ádám is már megörvendeztett Benneteket nemrégiben.)
TONHALAS-OLIVÁS-HAGYMACSÍRÁS OMLETTBURRITO
hozzávalók
az omletthez
3 tojás
1 kisebb olajban eltett konzerv tonhal
1 marék vöröshagymacsíra
1/2kk só, frissen őrölt bors
1ek fekete magozott olívabogyó
2ek parmezán... de fetával is isteni
A serpenyőt felhevítem, a tonhalkonzerv olaját beleöntöm. Az olívát felaprítom, és a hallal, a tojással, a csírával és a sóval együtt elkeverem, borsozom, majd az egészet a serpenyőbe öntöm, elterítem benne, ráreszelem a parmezánt, és készre sütöm. Amikor már a tojás alja megpirult, beborítom a tortillával, egy másik serpenyő segítségével megfordítom, és a tésztalapot az így felülre került tojással fedve átmelegítem. Tálaláskor az egymáshoz símult omlettet és tortillát együtt feltekerem. Zöldségekkel, salátával kínálom. Kevés joghurt sem áll neki rosszul, vagy egy remek reteksaláta.
A 14 hónapos babám falta, mint a hatéves nagylányom, aki tízóraira is vitt belőle. Hmmm...
Éva