Alkotói válság. Így hívják, ha az embert egyszerűen elkerüli az ihlet. Engem van, amikor annyira megszáll, hogy nem győzöm kifőzni, kifotózni, kiírni, kirajzolni, kibeszélni, kiötletelni magamból, máskor meg teljes a pangás. De a pislákoló tűzből is kipattan néha egy-egy szikra... aztán magam is meglepődöm.
A vacsora annyira snassznak indult, mint még tán soha: volt négy csirkecombom, amit egy serpenyőbe tettem forró olívaolajra, sóztam, borsoztam, és gondoltam csak így megsütöm. (Teszem hozzá, sosem készítettem még ilyen formán - többnyire sütőben szoktam sütni.) Irtó lusta voltam bármit is kitalálni. A hétvégi távollétünk miatt pedig a szokásos biopiac is elmaradt, ezért zöldségből sem álltunk jól: ha azt mondom, hogy még lila-, sőt, vöröshagymánk sem volt, akkor ezzel mindent elárultam. Árválkodott a hűtő zöldséges fiókjában egy kis lilakáposzta, néhány kápia paprika, meg egy kókadásnak indult csomag újhagyma. Amíg a csirke fantáziátlanul sistergett az edényben, unottan nekiláttam feldarabolni a zöldségeket. Nem mondom, színhatásra nem volt rossz a lila-piros-zöld-fehér, de még mindig nem nagyon tudtam, mit kezdjek vele. Amikor az olívaolajas üvegből is a maradék pár cseppet sikerült csak kifacsarnom, lemondóan megállapítottam, hogy tényleg szarul állunk az alapélelmiszerekből. Persze tészta az van fosásig most, hogy újra a paleó van porondon, de se tojás, se olaj, se hagyma, se zöldségek, se tejtermékek, se húsfélék... kong a hűtő. Mit lehet itt (t)enni?! Ekkor jött a megvilágosodás. Egy hirtelen mozdulattal felpattintottam egy 2009-es Gere Portugisert, és egy tesztkorty kivételével az egészet a csirkére öntöttem. ...Jó. Tovább! Tovább! Mit lehet még? Előkaptam a mazsolát a hűtőből, és két marékkal a csirke tetejére szórtam. Oké, bor, mazsola... fűszerek. Mi illik hozzá? Szerecsendióvirág, szegfűbors, fahéj. Szórtram vadul. Majd párperc fedő alatti gondolkodós párolás után jött a téboly: fogtam a salátástál tartalmát, és ráborítottam a madárra úgy, ahogy volt. Befedtem vele, megküldtem még egy kis mazsolával, kevés nyírfacukorral, hadd szóljon! Na még a félkész salátaöntet rá (olívaolaj+ balzsamkrém)! Anyám! Ebből mi lesz! - gondoltam. És hogy mi lett?
CHILIS-MAZSOLÁS-KÁPOSZTÁS BORBAN PÁROLT CSIRKECOMBOK
hozzávalók
3ek olívaolaj
4 csirkecomb
2tk só
frissen örölt bors
1 bögre mazsola ...de az aszalt vörösáfonya talán még jobb lehet
1tk őrölt szerecsendióvirág
1tk őrölt fahéj
1/2tk őrölt szegfűbors
1 üveg jóminőségű száraz vörösbor
1 fej lilakáposzta
1 kápiapaprika
3 szál újhagyma vagy 1 fej lilahagyma
2ek balzsamkrém
1 chilipaprika
Ahogy azt fent is írtam: a csirkecombokat megmosom, sózom, borsozom, és egy serpenyőben olajon megpirítom annyira, hogy kérget kapjon. Közben a hagymát, a paprikát és a káposztát felaprítom. Amikor a csirke minden oldalán megpirult kicsit, felöntöm a borral, hozzáadom a fűszereket, a mazsolát, és fedő alatt párolom 30 percet. Végül hozzáadom a zöldségeket is, összerázom a serpenyő tartalmát, majd újra lefedem, és 15 percig párolom, vagy addig, amíg a hús meg nem puhul. Ha paleo, akkor radicchios zabpalacsinta illik mellé... majd arról is teszek fel receptet. Ha nem, akkor ahogy teszik. Télbehajló ízek. Én még Karácsonyra is el tudom képzelni.
Éva
