A képet nézve csak ez a jelző jut eszembe: a vállalhatatlan. Ízre rendben, állagra rendben, de kinézetre... Ráadásul nem kaptam el a nappali fényt, hogy legalább az megtámogassa egy esetlegesen emészthetőbb külsejű ételfotó elkészítését. Ez van. Azért érdemes kipróbálni.

MÉZES-MAZSOLÁS DIÓSGUBA DIÓS SÜLT TOJÁSHABBAL

hozzávalók

4 teljeskiőrlésű biokifli

2 tojás

1/2l zabtej/kókusztej/mandulatej - vagy akár ezek vegyesen

1/2 rúd vanília

4ek méz/nyírfacukor

csipet só

2dkg vaj

4 marék dió

2ek nyírfacukor

2 marék mazsola

juharszirup és extra dió a díszítéshez

A tejet felteszem forrni a vanília kikapart magjával és magával a rúddal. A tojásokat szétválasztom, a sárgáját felhabosítom a mézzel. A felforrt tejből kiemelem a vaníliarudat, és a vaníliás tejet vékony sugárban csorgatva folyamatos keverés mellett hozzádolgozom a mézes tojássárgájához, majd az egészet visszateszem a tűzre, és kicsit besűrítem. Közben a fehérjét a sóval felverem, a diót ledarálom és a felét a nyírfacukorral beleforgatom a tojáshabba. A sütőt bedurrantom 180 fokra. A kifliket kétcentis szeletekre vágom, egy kivajazott hőálló tálba teszek egy réteg kiflikarikát, megszórom a mazsola felével, nyakon öntöm a vaníliás mártás felével, és megszórom a darált dióval. Erre jön még egy réteg kifli, a mazsola másik fele, végül a diós tojáshab. Az egészre díszítésnek szórok egy kevés késsel durvára vágott diót, és betolom 40 percre a sütőbe. Amikor a guba elkészült, tálalom melegen kevés juharsziruppal, vagy megvárom, míg kihűl, és úgy kínálom.

Éva