Neeeem, nem, kérem, itt most nem egy bárányrecept következik. Az túl direkt lenne. Ehelyett egy desszert, aminek a képe májustól díszelgett a galériánk téli receptalbumának nyitóképeként, ezzel borzolva az olvasói idegeket, ám tartalom nem került mögé. Mostanáig. Nem került mögé, mert az eveszett tortaformámat gyászoltam, ami nélkül a híres-neves pekándiós-kardamomos körtetortát nem voltam hajlandó megsütni. Ezt a most következő almatortát süthettem volna másban is, de azért sem. Dacoltam. A tavaly több ízben megsütött és egy alkalommal meg is örökített tortám képével (ld. lent!) "wanted" címszó alatt köröztem az edényt a facebookon, telefonálgattam a barátaimhoz, személyes interjúkat készítettem a lehetséges hollétéről, sütis vendégségek élményét rekonstruáltam, kutattam a lehetséges uánpótlásért a neten, de sehol semmi semmi. Mígnem egy gyanútlan baráti látogatás alkalmával jött a megvilágosodás, és ezzel együtt a forma. Azóta megállás nélkül nyüstölöm a Család, de főleg a legkisebb legnagyobb örömére.

AUSZTRÁL-ÚJ-ZÉLANDI FŰSZERES ALMATORTA HÁZI TOKAJIS ALMAKOMPÓTTAL ÉS ROPOGÓS ZABKRUSZTÁVAL

A recept eredeije a Nélkülözhetetlen sorozatból származik, amit aztán én saját szájízre szabtam, és egy kicsit meg is bolondítottam. A kép pedig tavaly téli. Épp itt volt az ideje megszövegezni.

hozzávalók

a tésztához

125g teljeskiőrlésű liszt

75g vaj

1 tojássárgája

1ek jéghideg víz

a töltelékhez

75dkg alma

1/2-1 dl Tokaji aszú

1/4tk őrölt csillagánizs

1/4tk őrölt fahéj

1/4tk őrölt szegfűszeg

2-3ek méz/nádcukor/nyírfacukor

a bevonathoz

125g hengerelt zab

60g teljeskiőrlésű liszt

60g nyers nádcukor

10dkg vaj

3ek juharszirup (Ádi után folytatva a sort)

(esetleg 60g dió)

Először a tésztát készítem el. A lisztet egy keverőtálba szórom, a vajat felkockázva hozzáadom, és a két hozzávalót gyors és erős mozdulatokkal alaposan összegyúrom. (Ezt jelen esetben egy az egyben a négyéves lányom csinálta, mialatt én meg tudtam pucolni az almákat, amit egyébként előzetesen szintén ő mosott meg. Tökéletes munkát végzett, én pedig mérhetetlen büszke voltam rá!) A tojást és a vizet egy villával beledolgozom, végül az egészet még egyszer kézzel átgyrom. Egy cipót formálok belőle, lelapítom kicsit, és enyhén belisztezve egy fóliába csomagolom, majd fél órára a hűtőbe teszem.

Amíg a tészta dermed, elkészítem a kompótot. Az almát meghámozom (uyge, én ezen már túl voltam ekkorra), és nagyobb cikkelyekre vágom. Egy edénybe teszem az almadarabokat, megöntözöm a tokajival, hozzáadom a fűszereket valamint a mézet, és 10-12 percig párolom, hogy megpuhuljon, de ne főjön szét.

A köztes időben a zabkrusztának állok neki. (...Én, vagy a "még szeretnék valamit csinálni, anya" mondatokat ismételgető, munkakövetelő gyerermekem.) A zabpelyheket a liszttel és a cukorral, valamint - bár eddig még sosem csináltam így, ez most, a bejegyzés írásakor öltött a fejembe - ha úgytartja kedvem, durvára tört dióval összeforgat(tat)om. Ezt követően egy edényben felolvasztom a vajat, hozzákeverem a juharszirupot, és a szárazanyagoz adom. Egy villával alaposan eldolgozom. Jöhet az összeállítás.

A sütőt 180 fokra izzítom. A tésztát a hűtőből kivéve, kissé belisztezve két sütőpapír közt akkorára nyújtom, hogy egy kb. 20 centis, nem túl magas tortaformán 4-5 centivel túlnyúljon. (Ez mostmár nálunk szintén Lola állalndó feladata, mióta megkapta a profi kis égszínkék nyújtófáját. Még nekem sincs ilyen mesteri darabom, mint neki! De ami késik, nem múlik!) A felső sütőpapírt levéve egy gyors mozdulattal belefordítom a tésztát a sütőformába, és óvatosan lehúzom róla a másik sütőpapírt. Nagyon vékony a tészta, ezért ügyesen kell bánni vele, hogy ne szakadjon el. Az egyik használt sütőpapírt lazán visszateszem rá, megszórom nehezékkel (nekem erre egy zacskó mungóbab van rendszeresítve a sütőeszközöket tároló szekcióban), és tíz percre betolom sülni. A tíz perc elteltével a tésztát kiveszem a sütőből, leemelem róla a papírt a nehezékkel együtt, és egy kicsit hagyom hűlni. Pár perc elteltével nekilátok megtölteni a formát. Az almadarabokat leszűrom, és elrendezem a tésztán, a juharszirupos(-diós) zabbal pedig egyenletesen bevonom a torta tetejét. 30 percig sütöm, amíg aranybarna és ropogós nem lesz. (Megvallom őszintén, nekem a ropogós állagot nem mindenkor sikerül elérnem - ahogy tegnap sem /ld. lenti kép!/, és még nem jöttem rá, hogy ez mitől függ, de majd kikísérletezem. Mindenesetre ettől nem kell megijedni, az ízélményből ez nem von le.)

Tálalni lehet forrón is - ilyenkor egy vaníliafagyi nagyon jól megy hozzá -, vagy hidegen. Mindenhogy nagyon finom lesz.

Szép hétvégét!

Éva