No, meg Márbejjjjjjjja, Majjjjjjjorka, páéjjjjjjjjjá... a fonetikusan olvasott Tortilla, Marbella, Mallorca és paella helyett. Merthogy a spanyolban a két L betű ejtési módja: J. Ez még jól jöhet, ahogy ez a gyors recept is, ami kisegíthet minket a hétköznapi ötlettelenségből és monotonitásból.

HÁZI KUKORICATORTILLA

hozzávalók

3 bögre kukoricaliszt (én durva teljeskiőrlésűt használtam, de sima búzalisztből is elkészíthető ...csak az már nem kukoricatortilla lesz - értelemszerűen :D)

2tk sütőpor (elhagyható)

1tk só

1.5 bögre forró víz

170g szobahőmérsékletű vaj (vagy zsír és vaj vegyesen)

A lisztet a sütőporral és a sóval egy műanyag keverőtálban elegyítem. Kézzel két részletben beledolgozom a vajat, amíg a tészta állaga morzsás nem lesz. A vizet ezután három részletben villával hozzádolgozom a morzsához - akkor vagyok kész, ha a tészta elválik az edény falától. Ha ide eljutottam, egy fóliával lefedve beteszem pihenni a tésztát egy fél órára a hűtőbe. A félóra elteltével szárazon felhevítek egy serpenyőt. A tésztából tenniszlabdányi adagokat veszek ki, golyóvá formálom a két kezem közt, alaposan belisztezett deszkán meggörgetem, majd tenyérrel kilapogatom, és egy sodrófával a közepétől kifelé irányuló mozdulatokkal vékonyra nyújtom (minden levegőt kinyomok belőle), közben igyekezve megtartani a kerek formáját, amennyire lehet. Nagyon forró serpenyőben pár perc alatt készre sütöm mindkét oldalát (akkor fordítom, ha buborékos lesz). Ameddig van tésztám, a műveletsort ismétlem.

Innen aztán lehet vadulni: csinálhatunk quesadillát (keszádíjjá: azaz két tortilla között sajt, paprika, hagyma, esetleg még csirke), vagy mártogathatjuk simán guacamoléba (guakamole: azaz fűszeres avokádókrém) - én e kettőt műveltem vele -, de elmehetünk a fajitas, burrito, és társai irányába is. A lényeg az, hogy tekerhetjük, csavarhatjuk, tölthetjük, törhetjük, süthetjük, grillezhetjük, csinálhatunk vele bármit, isteni jó lesz.

Éva