Magamból indulok ki, én utáltam a gombát. Bajom volt az állagával, a texturájával, a semmilyen ízével, a lehetséges mérgezéssel. Éva bloggerpajtásnő aztán egyszer elémrakott egy tányér gombás gnocchit. Az illata jó volt, éhes is voltam, jó fej is akartam lenni, hát megkóstoltam. "Ebben meg mi van?" "Semmi, fokhagyma, zöldfűszerek meg tőkegomba." Rém finom volt, és akkor leesett: egész addigi huszonsok évemben mindig csak a csiperkével próbálkoztam. És az tényleg béna gomba, kemény és íztelen. De ez, ez a tőkegomba nevezetű, apró, kicsit füstös ízű, barna, kellemesen ruganyos gomba maga volt a reveláció. A gomba jó. A jó gomba jó. Azóta igyekszem végigkóstolni a gombakínálatot, egyelőre a vargánya figyel a toppon. A megtérítő recept tízperces változata most farfalléval érkezik, de fusillivel, orecchietével, gnocchival is remek.

TŐKEGOMBÁS TÉSZTA

Jó, ha van hozzá:

fejenként 12 dkg száraztészta (farfalle, fusilli)

egy fél csomag tőkegomba (Spar, Interspar, Kaiser's fagyasztópultban mindig van)

2-3 gerezd fokhagyma

2-3 dl tejszín (tejföllel sem volt rossz)

egy marék friss kakukkfű (szárított is jó)

evőkanálnyi olívaolaj

A tésztát al dente főzd (ez nyilván ízlés kérdése - a múltkor pár perccel tovább hagytam a vízben a tésztát, de a magyar tésztaételekhez szokott vendégem így is azt mondta a szerintem túlfőtt fusillire, hogy kemény). Amíg a tészta fő, a jó meleg olajba dobd a zúzott fokhagymát és a gombát, pár perc alatt párold meg. Öntsd hozzá a tejszínt, sózd, borsozd, forrald össze, és szórd bele a felaprított kakukkfüvet (szárítottból egy nagy csipetet elég rámorzsolni). A lángot most már elzárhatod. A leszűrt tésztát forgasd össze a gombás szósszal, egy perc fedő alatti lucskosodás jót tesz neki.

Tálaláskor egy kis borsot még törj rá. Parmezán ehhez szerintem nem kell.

Ádám