Mivel nem találtam egy egy az egyben tetszik verziót, legutóbb kikísérleteztem néhány paleo pizzatészta internetes tanácsait is alapul véve egy saját megoldást. Első próbálkozásnak jó volt, de éreztem, hogy mind ízben, mind állagban van még mit javítani, ezért dobva minden paleo kutakodást, a nagyok felé fordítottam vigyázó tekintetem, és megnéztem, hogy csinálják azt azok, akinek az Anyukája Mondta, hogy kell. 

Nos, nyilván nem követtem minden utasításukat, hiszen én nem gabonaliszttel zsonglőrködtem, viszont a kelesztés és pihentetés trükkjét ellesve szaldtam neki az újabb kísérletnek, aminek az eredménye itthon kiütéssel győzött. Továbbmegyek: nem csupán egy pizzatészta született, hanem egy roppanós, a vastagabb szélein belül lyukacsos és puha lepénykenyér, amivel a szombati friss piaci zöldeket és kecskesajtot kísértük. Ezen, azt hiszem, most egy ideig nem változtatok, viszont jöhet a tápiókaliszttel készült friss tagliatelle gyártásának kísérlete bandában Ádámmal hamarosan...

PALEO ROPPANÓS LEPÉNYKENYÉR ÉS PIZZAALAP EGYBEN

hozzávalók

1 zacskó foszfátmentes élesztő

1dl meleg víz

1ek méz

2ek útifűmaghéj

2dl hideg víz

2 tojás

1dl olívaolaj

3/4 bögre tápiókaliszt

3/4 bögre szezámmagliszt

1kk só

A tésztának három keverőtálat készítek ki. Az egyikbe beleszórom az élesztőt, felöntöm a meleg vízben elkevert mézzel, és addig keverem, amíg láthatóan feloldódik, majd hagyom, hogy "meginduljon"? elkezdjen kissé habosodni. Idő közben az útifűmaghéjat és a hideg vizet elegyítem egy másik tálban - hagyom, hogy az egész bezselésedjen, majd hozzá dolgozom a tojást, az olajat és a habos élesztőt. Végül a liszteket keverem el egy harmadik tálban a sóval, és a nedves alaphoz dolgozom egy villával addig kevergetve, amíg egy homogén tésztaalapot nem kapok. Ezt aztán lefedem egy konyharuhával, és a sütő melegen tartó funkcióján előmelegített 35 fokos sütőben hagyom egy fél napon vagy egy egész éjszakán át duplájára kelni. Ezt követően a tésztát ketté szedem, kevés extra tápiókaliszt segítségével cipóvá gyúrom, és folpackba csomagolom, majd egy órát pihentetem. Ezidő alatt a sütőt a maximumon (az enyém 250 fok) futtatom, hogy a lehető legjobban felhevüljön. A tésztákat megint egy kevés tápiókaliszt segítségével egy sütőpapírral fedett deszkán a kezemmel kinyújtom, az egyik korongot a sütőpapír segítségével ráhúzom egy tepsire, és 15-20 percre beteszem sülni... a másikból pedig ha gondolom, pizzát csinálok tetszőleges feltéttel, vagy azt is natúron megsütöm kenyérnek. Amikor elkészült, és egy kicsit ki is hűlt, kézzel rusztikus darabokra tördelem, úgy kínálom.

Lehet mártógatósokhoz kínálni, különféle kanapéfeltétekkel megpakolni, vagy csak simán olívaolajjal fogyasztani. Kiránduláshoz, piknikhez, vendégvárónak, reggelire, uzsonnára, munkahelyi ebédhez remek társ, és nem mellesleg egészséges, ízben, állagban kompromisszummentes megoldás.

Éva