Valamikor a múlt hónapban volt, hogy Édesanyáméknál ismét a konyhában találtam magam a szokás szerint felmerülő "Mit készítsünk a gyerekeknek?" kérdéssel szemben. Anyunak a repertoárja ugyanis a legtöbb magyar családhoz hasonlóan fix ételekből áll a megszokott elkészítési módon jottányit sem változtatva az elmúlt 50 év során, és ha az alapanyagok nem egy adott együttállásban szerepelnek a készleten, és a kísérletezőkedv sem segíti a spontán főzést, ott nagyjából pánik övezi a kérdést. 

A piacon beszerzett 6 kápiapaprika sorsát nagyjából már tudtam: meg fogom sütni őket. De salátát nemrég csináltam sült kápiából - most valami mást volna jó. Harcsaszeleteket is vettünk, hát adta magát, hogy hideg sült paprikakrémet csinálok a szép húsos kápiákból, amit naranccsal, fetasajttal és kakukkfűvel fogok ízesíteni. A fogásnak nálam volt sikere, a gyerekeknél is többnyire, de a szüleim tetszését nem nyerte el (Anyu nem meglepő módon meg sem kóstolta, köszönte szépen), így a maradék krém hazavándorolt velünk egy kis dobozban. 

Itthon pedig - hús/hal nem lévén kéznél - jobb ötletem nem volt az étel kikerekítésére, minthogy felhígítva levest csináltam belőle, amit jegesen szívtunk be szinte egy szippantásra a nyári meleg ellenében. 

...Csupn egy gondom van most a poszt írása során. Mindez egy hónapja volt. Az elkészítés módját, hogy meg tudjam osztani Veled, kedves Olvasó, ugyan feljegyzeteltem, de a cédulának a sok jövés-menésben, táska átpakolásban nyoma veszett. Megkísérlem hát felidézni kútfőből, hogyan is csináltam:

NARANCSOS-FETÁS HIDEG SÜLT PAPRIKAKRÉMLEVES

hozzávalók

6db nagy kápia paprika

1 narancs leve

10dkg fetasajt

1 gerezd fokhagyma

1kk friss kakukkfű (szárított is lehet végeredményben, ha más nincs)

1kk só

frissen őrölt bors

1tk balzsamecet

1/2dl olívaolaj

1/2l zöldségalaplé (bio leveskockából)

tálaláshoz joghurt és olíva- vagy tökmagolaj

A paprikákat 190 fokon 20-25 perc alatt megsütöm... vagy nyílt láng fölött, esetleg faszénen - akkor jó, ha felpúposodik a héja, és itt-ott megfekedtedik. A sütést követően a paprikákat műanyag zacskóba teszem, a zacskó száját bezárom, és abban pihentetem, hogy a héjuktól majd könnyen meg tudjam fosztani őket. Közben előkészítem a többi hozzávalót: fizet forralok az alaplének, feloldom benne a leveskockát, meghámozom a fokhagymát, kifacsarom a narancslevet és lecsipkedem a kakukkfűleveleket - az összes hozzávalót az alaplé kivételével mind egy turmixgépbe vagy keverőtálba teszem, amennyiben botmixerrel szeretnék dolgozni. A paprikákat, amikor már annyira kihűltek, hogy meg tudom fogni őket, meghámozom, egy csíkban hosszában felvágom, szétnyitom, és a hegyes végétől a csuma felé egy nagy kés élével az ereket és a magokat lehúzom a húsról. Az így megmaradt színtiszta édes, piros paprikát a turmixgépbe/keverőtálba teszem, és a többi hozzávalóval együtt krémesre pürésítem. Amikor már selymes, kis adagokban hozzádolgozom az alaplevet. Végül kiegyenlítem az ízeket: ha kell sózok, borsozok, esetleg édesítek mézzel, savanyítok kevés citrommal, a lényeg, hogy jó telt íze legyen a levesnek. Ha kellően kihűlt, hűtőbe teszem, és addig jegelem, amíg el nem éri a kívánt hőfokot.

Extra joghurttal és kevés olíva- vagy tökmagolajjal tálalom.

A paprikakrém egyébként akár a fent leírt eredeti formájában, akár levesnek hígítva remek babaétel is lehet 1 éves kor fölött - a kicsik is értékelni fogják a kellemesen édeskés, hűs ízeket a hőségben.

Éva

Ui.: Aki egy egyszerűbb ízváltozatra vágyik, Ádám paprikalevesét is elkészítheti.