Beindult az iskola. Sok változtást hozott ez az életünkbe, mégis kevesebbet, mint amivel ijesztgettek. Nem, a vártakkal ellentétben nem nehéz a koránkelés, az iskolabusz oltári buli, a sulit pedig Lola egész egyszerűen imádja. Hál' Istennek a suli is őt. Azonnal új barátságokat kötött, már nyíladozni látszik az első igazi szerelem, és ahogy az annak idején a nevelési tanácsadónő megjósolta, a tanári erőket is bevette elsőre a lány. Napról napra önállóbb, mi pedig folyton pozitív visszajelzésekbe botlunk, ami már nem arról szól, hogy szép a haja, csinos a ruhája, hanem hogy milyen gyors az észjárása, mennyire talpraesett, milyen okos, életrevaló. Huh! Azt tudtuk, hogy van gógyija, de hogy talpraesett lenne... ehhez kellett egy iskola, ahol a szülőnek nem sok hozzáférése és rálátása van a gyereke dolgaira, hogy hirtelen magár utalva saját maga vállalhasson a maga dolgaiért felelősséget. Működik a rendszer. Lola felnőtt. Egyik napról a másikra. Lehet, hogy már korábban is megtörtént volna ez, ha nem vagyunk minden lépésénél a sarkában, hogy a jó, vagy az általunk legalább is jónak gondolt irányba tereljük. Most bizonyosodott be igazán, hogy a még nem iskolás korú, ámde iskolaérettnek nyilvánított nagylányunkat a legjobb döntés volt iskolába iratni. Boldog. Mi is azok vagyunk.

Persze innentől nincs láblógatós reggel, elnyújtott hétvége. Gyors reggelik, pikk-pakk uzsonnák készülnek hol aznap reggel, hol előző este, ha van rá idő. A legutóbbi Good Food boríítóján láttam ezt a lepényt. Elolvastam a receptet, átvariáltam az én szájízem szerint, és már mehetett is a másnapi uzsonnás dobozba (meg a vacsoraasztalra, meg a szülinapon vendégvárónak... meg a... meg a... az igazság az, hogy én nem tudok vele betelni).

JUHTÚRÓS-PARADICSOMOS ZABLEPÉNY DIÓVAL, CHILIVEL

Nálam a paradicsom valahogy kívánja a diót a chilit. Egyszer már Mautner Zsófi egyik receptjét meg is variáltam eszerint. Hát most sem tértem le az útról.

hozzávalók

a tésztához

100g vaj

200g zabliszt

1tk só

5dkg parmezán sajt

1/2dl hideg víz

a feltéthez

200g juhtúró

1 csokor friss bazsalikom

1/2 szerecsendió

5 gerezd fokhagyma

5dkg parmezán sajt

300g színes koktélaparadicsom

1 chilipaprika

kevés frissen őrölt bors

2 marék durvára vágott dió

kevés olívaolaj

tálaláshoz rukola

A lisztet a feldarabolt vajjal, a sóval és a reszelt parmezánnal egy robotgépben morzsásra őrlöm, majd egy keverőtálban a hideg víz hozzáadásával cipóvá gyúrom. Fóliába csomagolva fél órára hűtőbe teszem. A fél óra elteltével a sütőt 200 fokra begyújtom, a tésztát előveszem, egy belisztezett sütőpapíron kb. 27-28cm átmérőjűre nyújtom, és a sütőpapír segítségével egy kivajazott 23 cm-es piteformába fordítom, jól belenyomkodom a formába, hogy az alját és az oldalát egynletesen fedje, majd egy villával megszurkálom, végül negyed órára betolom a sütőbe. Amíg a tészta sül, előkészítem a feltéteket. Ehhez megmosom a bazsalikom leveleit, durvára vágom, és a reszelt fokhagymával, szerecsendióval illetve parmezánnal együtt jól elkeverem a juhtúróban. Negyed óra elteltével a tésztát kiveszem, kicsit hagyom hűlni, közben a paradicsomokat megmosom, félbe vágom, a chilit megmosom, kimagozom, felaprítom, a paradicsommal óvatosan, hogy az össze ne törjön, egy keverőtálban összeforgatom, a diót durvára vágom. A tésztán egyenletesen elkenem a fűszeres túrót, elosztom rajta a chilis paradicsomot, megszórom a dióval, megöntözöm az olívaolajjal, tekerek rá borsot, és újabb 15 percig sütöm 200 fokon. Végül leveszem a sütő hőfokát 120-ra, és a paradicsomokat kvázi ráaszalom 40 perc alatt a lepényre, ezáltal fog kijönni az édessége.

Ennek a receptnek a kulcsa a jó paradicsom. Napsütötte, édes darabokat válogassunk, különben ehetetlen lesz a végeredmény. Tálaláskor egy marék rukolát halmozok a lepényre és a tányérokon is azzal körítem a szeleteket. 

A hévégégi kirándulásokhoz ajánlom... de leginkább bármikorra. Szép hétvégét!

Éva