A szeretetet egy paraszthajszál választja el a gyűlölettől. Mindkét érzés mélyről fakad, és a szenvedély táplálja. Fordulhat át a gyűlölet szeretetté (ez a ritkább), vagy fordítva. Egy efféle fordulat pedig igen veszélyes tud lenni, ha emberi kapcsolatokra vetítjük. 

A fentiek taglalása helyett maradnék most inkább a kajáknál. Korábban volt néhány étel, amit ki nem állhattam. Ilyen például a spárgatök, a spenót, a gomba, a kapor, a korianderzöld... Ma mindegyikért rajongok. A padlizsán padlizsánkrém formájában vált ismeretessé a számomra, nagyon meg is szerettem. De évek óta ugyanabban a formában kínálják elém, ahová csak megyek: anyukámhoz, étterembe, vendégségbe. Unásig kóstoltam a jobb vagy kevésbé sikerült krémeket. Volt itthon padlizsán. Képtelen voltam megállni, hogy ne csavarjak egyett a megszokott ízeken.

TÁVOL-KELETI SZILVÁS-MENTÁS PADLIZSÁNKRÉM PITÁVAL, JOGHURTTAL

hozzávalók

1 padlizsán

3db nagyobb szilva

1 nagy gerezd fokhagyma

1/4 citrom leve

1tk ötfűszerkeverék

1 marék mentalevél

1/2tk méz/nyírfacukor

1ek szezámolaj

1 chilipaprika

A padlizsánt megmosom, és 170 fokra előmelegített sütőben 45-50 perc alatt puhára sütöm, majd héjastól feldarabolom. A puha hús krémessé válik, a héj pedig szép színfoltokat és izgalmas textúrát kölcsönöz majd a fogásnak. A szilvát szintén megmosom, felkockázom, a fokhagymát lereszelem, a mentaleveleket felaprítom, és a fűszerrel, olajjal, citromlével, sóval, mézzel/nyírfacukorral együtt hozzáadom a padlizsánhoz, majd alaposan elkeverem. Ha van rá befogadókedv, egy kimagozott, kierezett, apró kockákra vágott piros chilivel komplettírozom a krémet. Alaposan lehűtöm, szerencsés esetben egy napon át hűtőben érlelem, és frissen sült/pirított pita mellé joghurttal kínálom... palósok fogyaszthatják egy jó kacsamell mellé az előbbiek nélkül.

Éva