Eszterrel, mint minden hétpróbás barátnőmmel, van múltunk: 16 évnyi barátság köt össze minket, amiben voltak csúcspontok és mélypontok egyaránt, hogy mára túlélve minden próbatételt állandósággá símuljon a kapcsolat. Ez a barátság még a főiskolán köttetett. Próbáltuk a minap felidézni a körülményeket, de már nem ment. Csak az maradt meg, hogy azonnali volt a kapcsolódás. Sok bennünk a hasonlóság, számos a párhuzam az életünkben az különbözőségek mellett persze. Olyannyira, hogy a barátságunk kezdetén, mikor egy alkalommal a szüleimnél hétvégéztünk Békéscsabán, a szaunába benyitva a papám össze is kevert minket "natúron", látványra.
Jelen életszakaszunkban abban hasonlítunk a legjobban, hogy mindeketten egy-egy kisbabát dajkálunk a napunk nagy részében, emellett hogy, hogy nem, a hasonló szakmai irányultság dacára mindeketten ugyanazon, az eredeti szakmánktól teljesen eltérő irányba kezdtünk el kacsingatni. Ő 5 én 2 éve. A szálaink mára összeértek, és nekiláttunk összegyúrni az elképzeléseket. Dolgozunk is ezerrel. A munkához persze erő kell, hát kajálunk is ezerrel. (Ezzel szemben a kisebbik lányom mostanában komolyan veszi az aki nem dolgozik, ne is egyék mondást, és bojkottál többnyire mindent, mi nem anyatej.) A minap Eszter rendelésére megérkezett egy ananászkrémleves. Megkósoltam. Bár finom volt, a tejszín és a cukor gondolata nem engedte, hogy kettőnél többször belemártsam a dobozba a kanalam. Viszont az ötlet tetszett, hát megalkottam a magam verzióját.
HIDEG KÓKUSZTEJES ANANÁSZKRÉMLEVES PÁRMAI KECSKESAJTNYÁRSSAL
hozzávalók
400g kókusztej
1 thai citromfű (csak a fehér része)
1/2l víz
1 ananász
3-4ek méz/nyírfacukor
1/2 lime leve
4 szelet pármai sonka
100g kenhető kecskesajt (paleósok hagyják el!)
friss bors
díszítéshez eper vagy gránátalma
A kókusztejet az apróra vágott citromfűvel felforralom, majd elzárom alatta a gázt. Az ananászt közben meghámozom, hosszában felnégyelem, majd felszeletelem. Amikor az alaplé már kihűlt, beledobom az ananászt, hozzáadom a mézet és a lime levét, majd egy botmixerrel krémesre turmixolom. Hűtőben tárolom kínálásig. Tálalás előtt készítem el a nyársakat. Ehhez nudlikat sodrok a sajtból, egyet-egyet beleteszek a sonkaszeletekbe hosszában, és feltekerem. Ha szépen akarom szeletelni, akkor egy kevés időre fagyasztóba teszem. (Nekem most nem volt időm - éhes volt a brigád.) A sonkás sajttekercseket nyársra húzom. Ha lett volna itthon még eprem, akkor azzal váltóban, de nem volt, így az most a képről lemaradt, helyette gránátalmával és friss borssal szórtam meg poharakba tálalt hűs levest. Ami megmarad belőle, fagyiformába önthető, és sorbetként fogyasztható egymásik alkalommal desszert gyanánt.
Éva