Mármint a gőzgombócok rangsorában a városban. Nagy kedvenc a Momotaro kínai étterem a Parlament közelében, és hiába böngészem az étlapot, hiába tudom, hogy oda a ramenért kell menni, mindig gőzgombócot rendelek.

Már a tálalás is óriási, abban a bambuszpárolóban érkezik, amiben készre puffad. Ezeket a párolókat elvileg sose mossák el kemikáliákkal, kizárólag forróvízzel (akárcsak a wokot) - a legalább húsz percig tartó párolási folyamat alatt úgysincs esélye a baciknak, az étel viszont minden alkalommal egyre ízesebb.

Hiába faggattam a pincéreket, honnan lehet beszerezni egy ilyen párolót, méla hümmögés volt a válasz. Őrzik a titkukat. De nem eléggé: mind a feleségem, mind a húgom talált a városban ilyet, karácsonyi ajándékként meg is érkezett a fa alá. Pár nappal később már puffadt is benne az első adag gombóc, ám az eredmény felemás lett. A természetesség és környezettudatosság jegyében sütőpapír helyett káposztalevelekkel béleltük ki a párolót, ám ez végzetes hibának bizonyult, mert a levelek rátapadtak a gombócra. A zöldséges tölteléket előpároltuk, ettől ízletes, ám felismerhetetlen péppé lett a gombócban. A pároló alatt nem pótoltuk a vizet, a párolás lassan füstölésbe fordult - és még így is finom volt. Azt mondtuk, ez most a második legjobb gőzgombóc a városban. De mi ugye többre vágyunk.

A második nekifutás már sokkal jobb eredményt hozott. A zöldség nyersen került a gombócba, így épp harapóssá vált a párolás után. A sütőpapír sajnos tényleg sokkal jobb megoldás a káposztalevélnél, amíg banánlevél nincs, ez marad. Mindkét esetben teljes kiőrlésű rozsliszttel javítottuk a fehérlisztet (elvileg kizárólag az utóbbiból készül), 4-1 arányban - a kelt tészta többet nem nagyon bír el.

PÁROLT ZÖLDSÉGES GŐZGOMBÓCOK

Kell hozzá:

2 evőkanál nádcukor/méz

30 dkg liszt (én fehér és teljes kiőrlésű keverékét használtam)

fél zacskó szárított élesztő

2 evőkanál olaj (földimogyoró vagy napraforgó)

pár csepp szezámolaj

egy zacskó sütőpor

ízlés szerint zöldségek, én kelkáposztát, póréhagymát, shitake-gombát használtam

világos szójaszósz

fokhagyma

még pár csepp szezámolaj

friss csili

póré- vagy újhagyma

2 dl langyos vízben oldd fel a mézet vagy a cukrot, majd futtasd fel benne kicsit az élesztőt. Keverd hozzá a liszet és az olajat, puha, de nem folyós tésztát kell kapnod. Egy tálat kenj ki vékonyan a pár csepp szezámolajjal, ebbe borítsd bele a tésztagolyót és görgesd meg, hogy bevonja az olaj. Meleg helyen, letakarva legalább két órát keleszd.

A zöldségeket aprítsd fel, minél keményebb egy zöldség, annál kisebbre (pl. a káposzta maradhat nagyob darabokban, a répát egészen vékonyra vagdosd). Sózd meg kicsit.

A megkelt tésztába keverd bele alaposan a sütőport, majd oszd 10-12 részre. Lisztes deszkán nyújts belőlük lapos korongokat, egy-egy kanál zöldséget púpozz rájuk, majd csomagold batyukká őket. Sütőpapírral bélelt párolóba rendezgesd el lazán, majd párold 15-20 percig.

A mártogatóshoz paszírozz egy gerezd fokhagymát, apríts egy kis póré- vagy újhagymát, ha szereted, akkor egy kis csilit és pár csepp szezámolajat keverj egy kis tálka szójaszószba. Ha túl sós, kis vízzel higíthatod.

Pálcikával enni jó móka! És hogy még mindig csak a második legjobb-e a városban? Egyelőre igen, de nem maradunk szégyenben.

Ádám