Egyszer volt, hol nem volt, az őskontinens egy kis országában volt 120 bátor hajós, aki egyszerre kelt útra, hogy meghódítsa a világ végén az ismeretlent, a tündöklő sok sziget országát annak minden látni-, élvezni- és persze ennivalójával együtt. Csapatokba verődve, földön, vízen, levegőben... hegyekkel, felhőkkel, habokkal... idővel és fáradtásggal dacolva küzdötték át magukat oda, ahová a madár is csak lélekben jár hálni :) - ha egyáltalán eltalál oda. Jöttek, láttak, és nem győztek betelni azzal, ami eléjük tárult. "Hogyan lehetne mindezt hazavinni?" - tanakodtak a hajósok az út végén. Volt egy azonban közülük, a titkok tudója, aki nem kérdezett: élete hosszas kalandozási során egyszer már rálelt a megoldás kulcsára, amivel tudta, hogy hazatérve minden hangulatában megidézheti távoli világokat. A látott hely illatain, ízein keresztül! Onnantól lehetett bármilyen messze földön, ereklye nélkül sosem tért haza... Innen sem. Gyűjteménye legszebb darabjává lett ez a kétségbeesve keresett és a hazatérés kezdetének utolsó utáni pillanatában megtalált, hétnyelven (vagyis igazából csak kétnyelven) beszélő Tahiti igazgyöngyszem: Madamme "Saveurs de Polynésie" -  azaz Polinézia ízei. Amint hazatért, nekilátott, hogy a tavaszból nyarat, a szárazföldből óceánt, a megszokottból egzotikusat varázsoljon a saját konyhájában, Budapesten. Így lett, hogy egy 9 fogásos polinéz vacsora után ez a tengeri étel lépett elő a menüsor aboszolút győztesévé, így ő és a vendégserege egyik emlékezetes kedvencévé:

ÓCEÁNPITE

Nem mondom, hogy a legidőkímélőbb recept - kell hozzá egy nagy levegő, némi delikát alapanyag és egy kis elszántság (de még nem elvetemültség), hogy nekifogjunk. Nem bonyolult, de soklépcsős. Viszont a jól megérdemelt munkáért járó jutalom sem látványban, sem ízben, sem elismerésben nem marad el. Minden percéért megéri!

Hozzávalók

1/2kg kg friss Mahi Mahi hal (többek között polinéz helyi halfajta, és legnagyobb megdöbbenésemre Culinaris barátomnak van is a polcán rendszeresen) - ha nincs, más fehérhúsú tengeri hal is működhet (akár fagyasztott)

1/2kg friss/előfőzött/fagyasztott királyrák

1l court-bouillon (a kislexikonban fellelhető, hogy mi ez, mire szolgál, és hogyan készül)

6dkg vaj

1 nagy fej vöröshagyma

80dkg mángold/bok choy (pok choynak is írják)/spenót (Az eredeti receptben egy pota nevű helyi zölségféle szerepel, de az itt felsoroltak mindegyikével tökéletesen helyettesíthető. Én eddig többnyire spenóttal, most a változatosság kedvéért mángolddal csináltam.)

3 gerezd fokhagyma

6dkg vaj (újra)

6dkg zabliszt

1/2l zabtej

csipet frissen reszelt szerecsendió

80dkg pitetészta/leveles tészta/brick tészta/filo tészta (csinálni is könnyen lehet, én ma várásoltból dolgoztam)

1 tojás

só, frissen őrölt bors

A tűzhelyre 3 edényt készítek elő: egyet a hal és a rák "buggyantására" (ecetes vízben való pár perces főzés), egyet a hagyma és a mángold párolására és egyet a besamel elkszítéséhez. Indul a mai divatos idegen kifejezéssel élve: "multitasking". Elkészítem a court-bouillont, vagy ha van raktáron (az azért tényleg elvetemült lenne!), felteszem forrni az egy egyik edényben, egy másikban (ez lehetőleg nagy legyen, mert itt fogunk mindent összedolgozni a végén) pedig az egyik 6dkg vajat teszem föl melegedni. Közben felaprítom a hagymát, és hozzáadom a vajhoz. Miközben párolódik, felcsíkozom a mángoldot, a hagymához keverem, enyhén sózom, borsozom, belereszelem a fokhagymát, és puhulásig párolom. Ha az ecetes alaplevem fő, beleteszem a halat és a rákokat. Ezen a ponton begyújtom a sütőt 220 fokra. Pár perc eltetével elzárom a mángold alatt a lángot, a halat, rákot leszűröm, a rákot a páncéljától megfosztom, majd durvára összedarabolom a húsaimat - hagyom pihenni a végkifejlet előtt. A végkifejlet pedig - már ami a tölteléket illeti - az, hogy elkészítem a "kohézióért" felelős besamelt. Ehhez a másik 6dkg vajat megolvasztom, a lisztet beleszórom, kicsit lepirítom, és a tejet folyamatos keverés mellett apránként hozzádolgozom, amíg sűrű, krémes állagú nem lesz a mártásom. Sózom, borsozom, szerecsendióval ízesítem. Végül pedig összeállítom a pitét. A tésztát két egyenlő részre vágom, az egyik felével kibélelek egy kivajazott formát. A mángoldhoz hozzáöntöm a hal- és rákdarabokat valamint a bechamelt, és jól összeforgatom a keveréket - igazítok a só-, borsarányokon, ha szükséges. Beletöltöm a masszát a tésztával bélelt formába. A tészta szélét benedvesítem, a pitét a tészta másik felével beborítom, és a széleket összedolgozom. Már csak annyi van hátra, hogy egy felvert tojással megkenjem a pitém tetejét, hogy szép fényesre süljön. 10 percig az előmelegített 220 fokos sütőben sütöm, majd visszaveszem a lángot 200 fokra, és hagyom még 20-25 percig összeérni az ízeket.

Egy limegerezd és némi friss zöldsaláta kíséretében felejthetetlen vacsora lesz!

Éva