Valaha szerettem a magyar konyhát. Hogyne szerettem volna, hisz nem is ismertem mást. Aztán kiszerettem belőle: kiábrándítottak a magyar vendéglátás állítólagos "szakijai", akik a minőség helyett a mennyiséget, az ötletes helyett a fantáziátlant, a változatos helyett az unalamast tolták (tolják) évtizeden át (óta). Aztán jött a változás tornádója, és a magyar kulinária új erőre kapott, soha nem látott magasságokba repítve az ételeket, a konyha, ezzel együtt a szakma becsületét, nem utolsó sorban pedig a műkedvelő közönséget. Nincs is, amit jobban szeretnék ma nála: az újragondolt magyar konyhánál. A klasszikusokkal való kísérlezés szele engem is megcsapott, így nem lehet talán csodálkozni, hogy mikor az én drágám azt mondta, úgy enne egy túrós csuszát, ezzel sikerült előrukkolnom:
TÚRÓS CSUSZA CANNELONI SÜLT HAGYMÁVAL ÉS KOLBÁSZPÖRCÖKKEL
hozzávalók
300g morzsás túró
100+200g tejföl
1tk só
10db canneloni
1 hagyma
5-6 szelet kolbász (lehetőleg házi)
A sütőt 180 fokra begyújtom. A túrót és 100g tejfölt robotgépben a só felével krémesre eldolgozok, a masszával megtöltöm a cannelonikat, és egy tűzálló tálban elrendezem őket. A maradék tejfölt a maradék sóval alaposan elkeverem, majd elosztom a cannelonik tetején. Sütőben 40-50 perc alatt készre sütöm. A kolbászokat meghámozom, félcentisre felkockázom, majd a kolbászkockákat egy felhevített serpenyőben pár perc alatt ropogósra sütöm, kilapátolom, lecsöpögtetem. A hagymát félbe vágom, felszeletelem, és a kisült kolbászzsíron megfuttatom, majd szintén kiemelem, lecsöpögtetem. Amikor a canneloni elkészült, a ropogós kolbászkockákkal és hagymakarikákkal megszórom a tálat, a maradék kolbászzsírral meglocsolom a művemet. Vegáknak kolbász nélkül ajánlom.
Jó étvágyat hozzá!
Éva
anna ajánlása
VILLA TOLNAY Csobánci Olaszrizling 2008
Kedvencek találkozása. Kamaszkoromtól kezdve nagyon sokáig ha megkérdezték, mi a kedvenc ételem, a túrós csusza volt a gondolkodás nélküli válasz… és volt egy ősz évekkel ezelőtt, amikor a Villa Tolnay olaszrizlingje volt a szezon estéinek visszatérő kedvenc bora nálam.
A tejfölös-túrós töltelék krémes sűrűségéhez, a kolbász és a hagyma füstös pörköltségéhez keresünk bort. Fehér legyen, minimum közepesen testes, szép savakkal és (enyhe) hordós érleléssel. Újragondolt magyar konyhához pedig természetesen magyar bor dukál, ebben az esetben magyar fajta is (bár a környező országokban szintén találkozunk az olaszrizlinggel Welschriesling, Laski Riesling és egyéb neveken - ezzel együtt a legnagyobb mennyiségben Magyarországon terem).
A Villa Tolnay olaszrizlingje minden követelménynek megfelel: elég testes ahhoz, hogy ne tűnjön el a fogás mellett, a savai szépen tartanak ellent a sűrű krémes textúrának, ásványossága a sóval talál egymásra, a hordós érlelés pörkölt fás jegyei, illetve az olaszrizling mandulás ízjegye pedig lágyan símul a kolbász-hagyma duóhoz, mindezt úgy, hogy az erőteljesebb ízek nem nyomják el egymást.
Anna